KRÓNIKUS FELNŐTTKORI HYDROCEPHALUS 67 OPERÁLT BETEG CT ADATAINAK ELEMZÉSE

Kordás M., Czirják S., Nagy I., Dóczi T*.
Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet, Budapest
*Pécsi Orvostudományi Egyetem Idegsebészeti Klinika, Pécs

Célkitűzés
A krónikus felnőttkori hydrocephalussal kapcsolatos prospektív tanulmányunk részeként különböző CT paramétereket vizsgáltunk shunt műtétek előtt és után. Célunk a CT jelváltozások prognosztikus értékének elemzése volt a kórlefolyás összefüggésében. 67 felnőtt betegnél történt ventriculo-peritonealis shunt beültetés krónikus hydrocephalus miatt az Országos Idegsebészeti Tudományos Intézetben. A műtétek előtt és után készült CT felvételeket tapasztalt neuroradiológus elemezte és a klinikai eredmények és CT adatok összehasonlítását idegsebészek végezték.

Eredmények
Vizsgáltuk az Evans indexet, periventricularis hypodensitást, a frontális kamraszarvak és harmadik kamra alakját, a hemispherialis sulcusok és a Sylvius árkok tágasságát. A betegeket a hydrocephalus típusa alapján négy csoportba osztottuk. 1. Primer, idiopathiás (ismeretlen eredetű) communicalo normal pressure hydrocephalus (INPH). 2. Secunder, (ismert eredetű) communicalo hydrocephalus (SNPH). 3. Nem communicalo NPH. 4. Chronicus occlusiv hydrocephalus.

Következtetések
A CT paraméterek önmagukban nem alkalmasak a műtétre reagáló és nem reagáló betegek meghatározására. A kamra tágasság csökkenése inkább utal a shunt működőképességére, mint a klinikai javulásra. A convexitás sulcusainak és a Sylvius árkok tágasságának normalizálódása és a periventricularis hypodensitás eltűnése jelzik a shunt működőképességét is és a klinikai javulással is egybeesnek.