- CZIRJÁK SÁNDOR LAP
Kedvencekhez a lapot!
Czirjak.dr.hu Kezdőlap
Magyar nyelvű publikációk
Dr. Czirják: Publikációk
Dr. Czirják: Orvosi adatlap
Vendégkönyv - üzenetek
ENGLISH - Publications 100
- ENGLISH PAGES
ENGLISH - Brain & Pituitary
ENGLISH - Pituitary videos
ENGLISH - Acromegaly info
ENGLISH - Pituitary images
ENGLISH - Craniotomy
ENGLISH - Stroke
- AGYDAGANAT
Agydaganat - Webbeteg
Dr. Info - Agydaganatok
Vital.hu - Az agydaganat
- AGYALAPI MIRIGY
Hipofizis.hu
Hipofizis műtét
Cushing-szindróma
Akromegália, gigantizmus
- HÍR TV VIDEÓK
Hipofízis adenóma - 2 db.
Porckorongsérv a gerincbaj
- IDEGSEBÉSZET, OITI
Képek az OITI-ről
- SEBÉSZET, ORVOSLÁS
Orvosi Szótárak
Sebészet.lap.hu
Orvostudomány.lap.hu
Magyar Orvosi Kamara
- EGYÉB ORVOSI LAPOK
MOTESZ Honlap
Bethesda Kórház
- TOVÁBBI WEBOLDALAK
Az MTA honlapja
Semmelweis Egyetem
Neuro-Onkológiai Társaság
World Health Organization

Utolsó frissítés: 2014 július 22.

A czirjak.dr.hu
nemzetközi megtekintése:


© agydaganat.info



Az alábbi lap még fejlesztés alatt áll.

AZ AGYDAGANATOK

Agydaganat a koponyaüregen belül, az agyállományban képződő szövetszaporulat.

A daganatok lehetnek elsődlegesek és lehetnek másodlagosak. Utóbbiak az egyéb szervekben lévő rosszindulatú daganatok agyi áttétei. Az idegrendszerbe leggyakrabban az emlő, a hörgők és a bőr rosszindulatú daganatai adnak áttéteket.

A központi idegrendszer részei az agy és a gerincvelő. Mint minden más szervben a központi idegrendszer sejtjeiből is képződhetnek jóindulatú ( benignus ) és rosszindulatú (malignus ) daganatok.

Jóindulatú daganatnak nevezik az olyan daganatot, amely a forrásául szolgáló normál sejtekhez hasonló sejtekből épül fel, jól elhatárolódik környezetétől, éles határokkal és többnyire tokkal is rendelkezik. Koponyaüregi daganatok esetében a "jóindulatúság" kritériuma még az is, hogy a daganat olyan elhelyezkedésű legyen, hogy az műtétileg az agy és az agyi erek károsítása, megsértése nélkül eltávolítható legyen.

A daganatnak az agyban vagy a koponyaüregen belül való elhelyezkedése esetén, annak jóindulatú volta - más szervektől eltérően - nem jelenti azt, hogy az ártalmatlan. A koponyaüregben ugyanis nincs helye másnak, mint az agynak, a vérnek, az agyvíznek, ha itt másfajta anyag is van vagy növekszik, az csak a fentiek rovására történhet, azaz a növekvő daganat előbb-utóbb helyet vesz el az agytól. Növekedése révén nyomja, ezáltal károsítja az agyat, körbenőheti az agy ereit és a kilépő idegeket, ennélfogva teljes eltávolítása lehetetlen. Elhelyezkedhet néha olyan helyen is, amihez alig, vagy egyáltalán nem lehet hozzáférni anélkül, hogy ne okoznánk lényeges károsodást az idegrendszer működésében. Így tehát biológiailag jóindulatú a daganat, de lefolyását tekintve lehet rosszindulatú és minden beavatkozás ellenére néha a beteg halálát okozhatja.

Rosszindulatúnak az olyan daganatot nevezik, amely a daganat forrását képező normál sejtektől eltérő, azokhoz kevésbé vagy egyáltalán nem hasonlító, átalakult "rákos" sejtekből épül fel, nem határolódik el élesen környezetétől, hanem beszűri a környező ép szöveteket.

Növekedési sebességük változó, néha évekig képesek lassan növekedni különösebb tünet nélkül, máskor két-három hónap alatt elfoglalják a koponya jelentős területeit. Mindig pusztítják az ép sejteket, ezáltal károsítják az agy működését.

Mind az elsődleges agydaganatok, mind az agyi áttétek esetében jelentkező tünetek alapvetően a daganat nagyságától és annak elhelyezkedésétől függnek. Mint ismeretes, az agy különböző területei más-más feladatokat látnak el. Ezért érthető, hogy egy adott daganat esetében a tünetek jellegét nagymértékben az határozza meg, hogy az hol - az agy mely területén - helyezkedik el és milyen kiterjedésű. Agydaganat növekedésével egyre nagyobb az érintett agyterület, így a tünetek is változnak. A figyelmeztetőjelek gyakran ébredés után lépnek fel, majd a nap folyamán enyhülnek.

Tünetek:

- Fejfájás ( , amely reggel a legrosszabb )
- szédülés
- émelygés, hányás ( hányinger és hányás vagy hányinger nélküli úgynevezett "sugárhányás" )
- hallás-, látás-, beszédzavarok
- hangulat- és személyiségváltozás
- memóriazavarok
- epilepsziaszerű görcsrohamok
- zsibbadtság, bizsergés érzése a végtagokban
- kóros aluszékonyság
- tarkómerevség
- csuklás
- izom rángatózása
- szívritmuszavar ( bradicardia ), mely kórosan alacsony szívfrekvenciát jelent, következtében az agy oxigénellátása súlyosan károsodik
- koordinálatlan mozgás
- étvágytalanság
- passzívítás, lomhaság jelentkezése
- égett gumiszag érzése ( pl: George Gershwin zeneszerző esetében )
Rossz esetben: bénulás, eszméletvesztés, kóma

A hypophysis-hypothalamus tengely alapvető szerepet játszik a szervezet endokrin és vegetatív funkcióinak szevezésében. Az összesen kb. 3-4 köbcentiméternyi agyállomány a hypothalamus és a sella turcicában helyet foglaló babnyi hypophysis a gyulladásos, funkcionális, vasculáris megbetegedések mellett daganatok képződésének helyei is.

A hipofízis-tengely daganatai általában a következőkben okozhatnak zavarokat:

- Táplálkozás-, hormon- és folyadékháztartás
- Nemi érés és reprodukciós képesség
- Vegetatív idegrendszer
- Növekedés, fejlődés
- Látás

A felsorolt tünetek általánosak és nem biztos, hogy agydaganat idézi elő őket, ám ha ilyen tapasztal magán vagy ismerősén szükséges orvos felkeresése!

Az agydaganat kezelésében a legfontosabb a sebészi beavatkozás, mely a tumor teljes vagy részleges eltávolítását jelentheti, de sok esetben sugárterápia is alkalmazható. A kezelést természetesen a daganat szövettani típusa, elhelyezkedése, a beteg állapota és az esetleges már meglevő áttétek is befolyásolják.


Források:

Dr. Czirják Sándor: A hypothalamus-hypophysis tengely daganatai
Dr. Lapis Károly: A központi idegrendszer daganatai
Dr. Jakab Csilla: Az agydaganat
Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ (HIK)
National Cancer Institute website
Informed portál

Vissza (Go Back)