Az alább közölt osztályzási típus amikkel az adenomákat csoportosítjuk világszerte elfogadott, elismert módszer mely hazánkfia, Professzor Kovács Kálmán torontói pathológus-endokrinológus műve.

Az adenomák típusai:
Prolaktinoma ( prolaktin túlműködés )
Növekedési hormont túltermelő adenoma
TSH hormont túltermelő adenoma
ACTH hormont túltermelő adenoma
LH-FSH hormont túltermelő adenoma
Hormonálisan inaktív hipofízis daganatok

PROLAKTINOMA: A prolaktin hormont termelő adenoma a leggyakoribb hipofízis daganat. TÜNETEI: - hízás - stressz - fejfájás - tejcsorgás - izzadékonyság - cikluselmaradás - erőteljes szőrösödés - apró lilás foltok a lábon - magas prolaktin ( PRL ) szint - látásromlás mindkét szemre ( középvonaltól kifelé rossz látás ) - NEMEKRE JELLEMZŐ SAJÁTOSSÁGOK: Nőknél: A betegségéhez gyakran társulnak hőhullámok és a hüvely szárazsága, ami nemi aktus során kellemetlen érzést okoz. Gyakori a libidó csökkenése. Sajnos ha a prolaktinomát későn veszik észre spontán vetélésért vagy meddőségért lehet felelős. A betegség elmúlta után is esetleg előfordulhatnak a gyerekvállalási problémák. Férfiaknál: Prolaktinomás férfiak gyakran szenvednek jellegzetes fejfájásban és a perifériás látásukat elveszíthetik. Kétharmaduk elveszti a szex iránti igényét, és impotencia lép fel náluk. További tudnivalók: Tejcsorgás mindkét nemben előfordulhat, a mellek megduzzadhatnak. A terhességen kívüli tercsorgás minden esetben kóros és orvoshoz kell fordulni vele! Előidézője lehet mellbetegség is, de leggyakrabban a prolaktint túltermelő agyalapi mirigy daganat váltja ki. A rendellenes tejcsorgás orvosi nevén: Galaktorrea. A prolaktint túltermelő adenoma gyakran túltermeli a növekedési hormont és/vagy a TSH hormont is, ezért a prolaktinomás betegeknél a GH és TSH hormon ellenőrzése szükséges.

NÖVEKEDÉSI HORMONT TÚLTERMELŐ ADENOMA: Az általa okozott betegség neve gigantizmus vagy akromegália. Mi a különbség a gigantizmus és az akromegália között? A gigantizmusnak a gyerekeknél történő növekedési hormon túltermelődést hívják. A hírvivő anyagtól bár ők is nőnek, de náluk még nem zárultak le a csontok növekedési zónái. Ígyhát a gyermek szokatlanul magas testalkatú lesz megnyúlt karokkal és lábakkal, de csontjaik nem deformálódnak. Felnőtteknél viszont lezártak a növekedési zónák így az ő csontozatuk nemigen nyúlik, hanem deformációnak indul. Ha a GH-túltermelés gyermekkorban, a növekedési porcok elcsontosodása előtt jelentkezik, gigantismust okoz. A testmagasság ilyenkor 210 cm felett van, míg 190-210 cm között gigantoid típusról beszélünk. A gyermek általában normális testsúllyal és -hosszal születik, és rendszerint a pubertáskor körül kezd hirtelen nőni, fejfájás, látászavarok ( például bitemporalis hemianopsia ), intracranialis nyomásfokozódás tünetei, végtagfájdalmak kíséretében. Milyen korban jelentkezhet a hormon túlműködési zavara a leggyakrabban? A betegség leginkább 30-55 éves kor közöttieknél fordul elő. TÜNETEK: - testmagasság jelentős növekedése - növekvő kéz és lábméret - gyakran a fej előre hajtása - erős izzadás, kellemetlen testszag - felnőtteknél arcvonások eldurvulása - nehézkes mozdulatok, kézügyetlenség - lila foltok hónaljnál, mellkason ( az anyagcserezavartól ) - az állkapocscsont növekedésével az állkapocs előreugorhat - beszédhang mélyülése megvastagodhatnak a gégeporcok nőhet a nyelv, tágabbak lehetnek a fogközök előreállóbbak a fogak - a mellkas hordó alakú formát vehet fel - erősebb szőrősödés - a bőr megvastagodik - egyes esetekben sötétebbé is válhat - izomgyengeség, gyakori zsibbadás a végtagokban - váll-, térd-, hátfájás - gyakran gerincferdülés is - álmatlanság, fáradékonyság - látás romlása - úgynevezett " kettőslátás " kialakulhat - erős fejfájás - nőknél vérzészavarok, meddőség, néhány esetben tejcsorgás - férfiaknál erekciós zavarok ( impotencia ) - szívproblémák ( Mivel a szív is nagyobbodik, de ezt a koszorúerek nem képesek követni ) - gyerekkorban késhet a pubertás, a nemiszervek fejlődése elmaradhat Akromegália estén megnő a kockázata egyes betegségeknek, ilyenek a cukorbetegség, a vesekő, a pajzsmirigy bajok és a magas vérnyomás. Akromegáliában a plasma prolaktin szint gyakran magas. A diagnózisban értékesíthető egyéb laboratóriumi eltérések: a magas vércukorszint, csökkent glukóz tolerancia vagy diabetes mellitis és az emelkedett szérum phosphát szintek. TSH hormon túltermelése is előfordulhat. További információk: Növekedési hormon, Akromegália képekben

TSH HORMONT TÚLTERMELŐ ADENOMA: Igen ritka előfordulású agresszív daganat. Gyakran prolaktint és/vagy növekedési hormont is túltermelő elváltozás, ezért acromegália és/vagy prolaktinoma tüneteivel is társulhat. TÜNETEK: Hőhullámokat, meleg iránti túlzott érzékenységet, állandó izzadást idézhet elő. Kiválthat fokozott étvágyat, mégis testsúlycsökkenést. Felelős lehet túlzott mozgékonyságért, gyakori székelésért. Izomgyengeséget a teljes testen okozhat. Jelentkezhet fáradtság, hajhullás, gyors szívverés. Kialakulhat a betegben feszültség érzése. Ritka pislogást eredményez valamint fehér csíkot a szivárványhártya és a felső szemhéj között. Homályos látás egyik vagy mindkét szemre előfordulhat. Tünete lehet még a kézremegés.

ACTH HORMONT TÚLTERMELŐ ADENOMA: A kórkép oka a hipofízisben kialakult ACTH-hormontermelő mikroadenoma. Tüneteivel a Cushing-kór című részben foglalkozunk.

LH- FSH HORMONT TÚLTERMELŐ ADENOMA: A TSH adenomákhoz hasonlóan igen ritkán fordul elő. Megfigyelések szerint a korábban inaktívnak tartott agyalapi mirigy daganatok gyakran gonadotropin alegységeket termelnek. Különleges fizikai tünetek nem jellemzőek rájuk.

HORMONÁLISAN INAKTÍV HIPOFÍZIS ADENOMA: Viszonylag gyakori előfordulású hipofízis daganatok, melyek elsősorban idegsebészeti kezelést igényelnek. TÜNETEK: Fejfájás, látásromlás és esetleg a hypopituitarizmus tünetei. Ez utóbbinál, vagyis a hipofízis elégtelenségnél természetesen lényeges a megfelelő hormon-pótló terápia beállítása.

További információk: Az agyalapi mirigy (hipofízis) és a hipotalamusz ( Itt található leírás a diabetes insipidus-ról és a Schwartz-Bartter-szindómáról is. )

Ehhez az oldalhoz segítséget nyújtott Dr. Czirják Sándor akromegáliáról szóló 2006-os LAM tanulmánya, az MSD kézikönyv illetve Professzor Rácz Károly és Dr. PhD. Tóth Miklós " Endokrinológia " című egyetemi jegyzetfüzete.